Azt hiszem, ilyen érzés, amikor az ember lánya HAZAérkezik.Nekem nincs szükségem padlófűtésre, klímára vagy egyéb flancos puccos rongyrázásra. Nekem erre volt szükségem; egy édes mézeskalács lakra, ahol max arra ébredek fel, hogy Chilike álmában mordul egyet. Persze ahány ember, annyi igény; így érthető, ha valaki a fent említettekre vágyik, hisz persze bizonyára jó dolog, ha ilyen kényelmi dolgoknak örvendhet az ember. De én nem ebbe az ember típusba t
artozom. És őszintén remélem, hogy aki betéved hozzám, mind úgy érzi majd, hogy a legotthonosabb lakásba érkezett, amit valaha látott, hogy jó ott lenni, kellemes a légkör, és szívesen jön, és igazából még maradna.Már alig várom, hogy süthessek-főzhessek. Ádámmal ma megyünk vásárolni a konyhába alapfelszerelést. Első körben egy muffin adag lesz, az biztos.
Már alig várom, hogy a különböző dekor elemeket is megvegyem, amik által mégotthonosabb lesz a kislak :)

0 csiripelés:
Megjegyzés küldése