Ha lehet, esténként még magányosabban érzem magam, mint valaha. Pláne, hogy egy háztartásban élek egy boldog párral, akik kb minden szabadidejüket (de legalábbis éjszakájukat) együtt töltik. A tény, hogy nekem nincs kit ölelgetni alvás közben (na meg hogy engem nem ölelget senki) néha azért...őszintén szólva elszomorít.
Nappal persze játszom az erős nőt, aki kikeveri a gipszet és betömi a Chili által ismét falba ásott lyukat (köszi Zsó az asszisztálást!!! :) ). Amúgy megjegyzem, két lány nagyon vicces tud lenni egy alapvetően "férfi" munka közepette. Pánikolunk, hogy túl híg, majd pánikolunk, hogy túl töményre sikerült a gipsz-víz kombinációjából keletkezett pép izé. Aztán pánikolunk, hogy nem jól tömtük be a lyukat, hogy üreges marad, hogy "jajjj, összepemecseltem mellette a falat". És a végeredmény? Mikor a második réteg is megszárad, TÖKÉLETES. Nyoma sincs undorító trutyinak a falon.
Mutoccsal tegnap beszéltünk egy icit, és rájöttem, hogy már megint túlságosan rágörcsöltem az életemre. Olykor túlságosan akarom, hogy menjen, haladjon, hogy sikerüljön. Pedig ezt nem szabad. Úgyhogy befelé jövet, Főnix hátán megtárgyaltam mindent magammal; az izmaim is folyton merevek. Nyugalom. Nem kell megfelelnem SENKINEK, mégis úgy érzem, mindenkinek beszámolási kötelezettséggel rendelkezem. Mintha valamilyen felső erő előtt kéne adóznom, vagy nem is tudom. És a legrosszabb, hogy a legnagyobb görcsöm magán a pénzen van. Hogy nem tudok nagy bevásárlást csapni, hogy nem tudok csinos ruhákat venni, vagy éppenséggel rahedli játékot Chilinek.
Hajlamos vagyok a boldogságomat a pénztől függővé tenni, és mikor erre rájöttem, nagyon elszomorodtam; elindultam egy olyan irányba, amiben nem akartam soha.
Mindig úgy gondolom, hogy a lelkem állapota olyan, mint amilyen a ruhásszekrényem belülről. Jelenleg egyrészt egy jó nagy ruhakupac éktelenkedik az egyik széken, ha meg kinyitod a ruhásszekrényt, pólók, zoknik, harisnyák, nadrágok, sálak tömkelege egymás hegyén-hátán. Egy nagy rendetlenség. Kesze-kusza, mint a lelkem idebent. Ideje nagy(/szív)takarítást tartani.
Ha szereted…
3 hete
1 csiripelés:
ahogy olvastam a lyukas részt, láttam magam előtt, ahogy mindig betömitek, pedig ha Chili tovább áshatna, elrejtett kincsre bukkanna, vagy átjáróra egy másik univerzumba... szerintem ő tud valamit :))
Megjegyzés küldése