Tura túra

Szóval a meglepi útról. Körülbelül egy hete megmutatta nekem képeken a kedvenc kastélyát. A turai Schossberger kastélyt. Még egyszer sem járt ott, csak képeken látta. Én pedig úgy gondoltam, biztosan örülne neki, ha élőben is ott lehetne. Így terveztem meg a tegnapot, ami egy bicikli túrával egybekötött épület látogatás lett.
Tényleg gyönyörű! Az a hely... valami hihetetlen szerény, antik büszkeséget sugároz... olyan szeretetteljeset. Fura -gondolhatjátok ti-, hogyan lehetne egy épület szeretetteljes? Hát úgy, hogy minden egyes téglája, ablaka, padlóköve, repedése, üvegfala arról regél, mi minden szép történt az ajtajai mögött és telkén belül. Volt egy furcsa mozzanat, mikor a pálmaházba beléptem.







Mintha valamikor már jártam volna ott...de nem ebben az életben. Tudom, Tara erre most biztos forgatja a szemét.

Sajnos az én fényképezőm mindössze egyetlen képet óhajtott készíteni a kastélyról (fent jobbra), a többit Lovag készítette -de így ő egyetlen képen sincs rajta :(
Némelyik kép szépiás, az antik idők szemléltetéséért. A nagyobbításért katt a képekre.
Hogyan fogadta? Sajátos önkifejezése van, de elég biztosan állíthatom, hogy örült neki. Ezt bizonyítja az is, hogy legalább 180 képet készített, és teljesen elvarázsolva járkálta a termeket, folyosókat. Kár, hogy a felsőbb szintek le voltak zárva, azokat is szívesen megcsodáltam volna! Ne kérdezzetek a mögöttes érzelmekről. A szavak helyett tettek beszélnek -s ő is szűkszavú.