Mikor kicsi voltam, mindig szerettem volna egy babaházat, olyat, amit apuval közösen faragunk. De nálunk nem voltak nagyon efféle közös kreatív tevékenységek -már ami az apa-lánya vonalat tekinti, az ugyanis kimerült a közös számítógépezésben, és az ottani világ megoldand
ó feladatainak közös fejtörésében és próbálkozásaiban (már a közép tiniévekben). No persze nem mintha bánnám így utólag, mert hisz voltaképp a lényeg a kontaktus, azonban mindig is szerettem volna, ha a képeken látható kis gyönyörűségek boldog tulajdonosa lehetettem volna.
ó feladatainak közös fejtörésében és próbálkozásaiban (már a közép tiniévekben). No persze nem mintha bánnám így utólag, mert hisz voltaképp a lényeg a kontaktus, azonban mindig is szerettem volna, ha a képeken látható kis gyönyörűségek boldog tulajdonosa lehetettem volna.Persze nekünk csak Barbie ágy adatott meg, ami már a legelső napján csúfos véget ért. Letettem ugyanis az ágyam mellé, belefektetve Barbie-t (akit egyébként én Cindy-nek hívtam), hogy ő is ugyanazt csinálja, mint én --aludjon. Azonban miután felébredtem, s nagy hévvel keltem ki az ágyikómból, azzal a lendülettel rátapostam kedvenc játékbabám újdonsült, vadonatúj fekhelyére. Reccccs.
Ha lesz valaha kislányom, szövetkezem Sanyival, és megkérem, hogy fabrikáljon neki egy ilyesmit.
9 csiripelés:
miért nem a leendő apukád veszed majd rá,hogy készítsen a (saját) lányának?
ó igen, ezek nagyon szépek!
én kaptam egy babaházat kiskoromban a barbijaimhoz, még lift is volt benne:) de azért nem olyan volt,mint EZEK! kicsit rozoga,nem igazán fértek el benne, de én szerettem:)
Hát ha képes lesz rá, hogy fabrikáljon egy ilyet...akkor nyilván őt kérem majd meg. De hát ki tudja, lesz-e ügyessége jövendőbeli férjemnek ilyenre. Nem tudhatom, ki lesz az. Na meg hogy egyáltalán lesz-e. Azért engem kibírni...huhh.
csináljunk olyan madarakat!!!!!
Én is ezt mondom :)
mik kellenek hozzá?
gondolom különböző mintájú textil, tű, cérna, gomb (a madár szemének), némi kézügyesség, meghintve egy kis kreativitással...meg vatta, hogy legyen mivel kitömni a mintákat :)
pff a nem sok:) nosza vegyünk textilt és vattát! :)
rosszul emlékszel. apuval renegeteg kreatívkodás volt, nem ismerek nála kreatívabb apukát, bármiből képes volt lényeket fabrikálni, vagy sebaj tóbiást gyurmából, legóból palotákat épített, meg mindenféle kütyüt..csak ezekből az lett, hogy nézhetted ahogy csinálja, mert az nem volt tökéletes ahogy egy gyerek kéz tudta volna, és rontott volna az összképen :)
persze, jobb lett volna ha engedni, de azt ne vitassuk el tőle, hogy mindig akcióban volt és rengeteg mindent csinált neünk, ha nem is velünk.
amúgy, volt barbie trónunk, és tányérok, poharak, fiáker, hintó, és renegeteg dolog. a Cindyd valóban Cindy volt, azért kaphattam én is nagylány létemre, mert egyet fizet kettőt kap akció volt és nagyon szerettem volna, mivel kiskoromban kimaradt :)
Az enyémnek pandás pólója volt. a Tiéd jobban tetszett. szebb volt. azt hiszem egyszer letörtem a fejét véletlenül, és visszaragasztva nem tudott már bólogtani :)
Nem-nem, az úgy volt, hogy én törtem le a tiédnek, mert bólintva akartam, hogy köszönjön Ken-nek, és a kezemben maradt a feje :) Aztán te nem hitted el, és kipróbáltad Cindy-n (akinek egyébként az egyik lába egyszer kiesett, és onnantól fogva mindig kiugrott magától, és vartál neki szoknyát is, narancssárga textilből), és Cindy-nek is letört a feje :D
Megjegyzés küldése