Érdekes dolog visszaolvasni a hajdani blogon közzétetteket. Olyan múlt szaga van, és teljesen más embernek érzem az akkori énemet, mint a mostanit. Visszafelé olvasva a bejegyzések között olykor egészen tetszetős gondolatmeneteket vezettem le -el sem hiszem, hogy ilyenre is képes vagyok :) Szeretném az íráskényszeremet végre hivatásos formában is levezetni, és hogy ez az az út, amit a Sors nekem szánt. Mármint hogy ezreknek írhassak, elismert és megfizetett formában. *sóhaj*
Tudjátok, furcsa, amikor a múlt egy olyan résztvevője köszön rád hirtelen, akit már réges rég elfeledtél. Hogy olyan dolgok, amik annak idején olyannyira fájtak, hogy fizikailag érezted, hogy összetörik benned valahol egy szerkezet egy darabja, mára már egy mosolyt csal az arcodra -hogy igen, ilyen is volt.
Én szeretek a múltba visszanézni. Persze csak ha már egy afféle üvegajtó választ el tőle. Vagyis hogy akkor, a visszanézéskor már nincsen rád negatív hatással. Jó lenne, ha le tudnám írni az életutam, ha látnám, hogy konkrétan egy kitűzött cél felé halad (és most nem a halálra gondolok, mert hát az ugye mindenki útjának végpontja)...
Kíváncsi vagyok a hétfőre.
Ha szereted…
3 hete
0 csiripelés:
Megjegyzés küldése