Eső és mégsem

Rég voltam ennyire izgatott. Rég volt "visszaszámolásdi", mikor úgy várod a percet, hogy újra láthasd a másikat, mikor izzadó tenyérrel igazgatod a hajad, hogy a legutolsó tincs is tökéletesen simuljon a fejedre, tökéletes összhangot alkotva a többivel...mikor úgy igazán tetszeni akarsz...
Egy hülye kis csitrinek érzem magam, no és persze folyton eszembe jut Albert Györgyi, aki mindig olyan nagyon akart...tudjátok...szeretni.

Az, hogy esik az eső, engem igazán nem zavar. Sőt. Mosolygok az emiatt bosszankodó embereken, s mosolygok, mert én élvezem. Vicces, a stólám nyaki része jó bő, így azt húztam a fejemre, s voltaképp csuklyaként funkcionált. Úgy néztem ki, mint a Star Wars-ból Padmé, inkognitóban :) :P

Chili Babfőzelék meg nyugton piheg otthon; neki is jót tett, hogy szombaton és vasárnap nagyokat játszhatott Taival. Apropó, kell valakinek egy használt, de még működő monitor? Olyan régebbi kiadású, nem lapos képernyős. Csak mert ha nem, akkor kidobom.