Olasz

Sokan közületek ismerik írországi történeteimet, amelyben szerepelt egy Giulio nevű srác is. Azóta, hogy ott megismertük egymást, tartottuk mindig a kapcsolatot, és tegnap este egy tök jó ötlet pattant ki a fejemből.
Eléggé hiányzik ő nekem -valamiért, amit nem tudok megfogalmazni, és ez az érzés kölcsönös; ha nem lenne az, nem zajlanának közöttünk több órás msn-beszélgetések. Amúgy felvettük egymást fész-en is (érdekes, hogy csak most, no de mindegy). Ez a srác...tele van élettel, vidámsággal, kalandvággyal. Na de!! Az a megállíthatatlan érzés tört rám, hogy látni akarom.

Úgyhogy. Két variáció léphet életbe:
Ad 1) Chilivel együtt utazunk Nápolyba a nyáron
Ad 2) Giulio utazik hozzánk.

Mindkét variációhoz persze sok sok egyeztetés szükségeltetik. Mert hát azért ezt Giulio-val is meg kéne beszélni (:P), a második opciót pedig Dinnyével.
Júúúúj, én már most beleéltem magam, hogy utazunk Chillel Nápolyba :P