"Omo"

2010. május 10., hétfő

| | |
Áh, hogy megint igazam lett. Annyira kiismerhetőek. Minden pasi beszari, no és definiálni is igencsak nehezen tudnak. Hát kérdem én, az, hogy az ember lánya különlegesnek óhajtja érezni magát, az már menten egyenlő azzal, hogy azt tervezi, ő lesz az illető felesége? N-E-M. Csupán annyit, hogy jó dolog nem egynek érezni magunkat a sok közül. PFf...
Azt hiszem, kileshette a gondolataim, ha ilyesfajta fogalomzavarba keveredett, noha soha nem beszéltem neki erről. Nem mintha éreznék bármi fájdalmat vagy sértettséget. Csak nevetni tudok ezen. Biztos nehéz lehet az ő bőrében, az ellentmondások ekkora zűrzavarában.
No, hát menni kell tovább dudduddudúú

10 csiripelés:

eszti írta...

Ádámmal egyszer megállapítottuk, hogy túl okosak vagyunk az élethez.
ezen logikát továbbvive: túl jók vagyunk a pasikhoz :D
de komolyan, az "üres" lányoknak könnyebb dolguk van. persze sosem cserélnék velük..

Felfedező írta...

Én sem cserélnék velük...bár szenvedni is jó, így legalább igazi mélységében éljük meg a dolgokat, mind a lebegő-szárnyaló, mind a zuhanó-puffanó érzéseket. Ez van.
"Ha azt hiszed, nincs benne rendszer..ha azt hiszed, van benne rendszer..A nap kisüt a ház felett, és felragyog a ház, úgy bizony, ha kérdezed, menni kell tovább"

zara írta...

az "üres lányok"..hehe, ez jó. kíváncsi vagyok, ki az aki azt mondja, nos, igen, én egy üres lány vagyok.
ne gondoljuk már, hogy aki hozzánk képest egyszerűbb -mi meg valaki máshoz képest vagyunk azok-, az megrázza magát egy szakítás után..jól tudjuk, hogy ez marhára nem így van. Ez pont nem az a terület, ahol bárit is elkerül a szenvedés egy-egy kudarc után.

Felfedező írta...

Nem a szakításban van könnyebb dolguk, Zara..

Felfedező írta...

rosszult szűrted le a lényeget :P

eszti írta...

valóban nem a szakításra írtam, hanem gondolva azokra a párokra, akiknek a napi párbeszéde a "mit eszünk?" és a "melyikünknél alszunk?" témákra korlátozódik, lehetőleg már évek óta így megy, és elégedettek ezzel a szinttel. baráti kör és társasági élet jellemzően nulla, és nem is vágynak ilyesmire.
szerintem mindenki ismer ilyen embereket.
ha ennél több van benned, már nem megy olyan egyszerűen.

Felfedező írta...

sarkított példával élve, de igen. Én értem :))
Csak legalább ne járna ránk a rúd, érted. Jobb lenne egy-egy kisebb baj elhintve a sok jó közé, mint egy-egy icike kis jó a rengeteg sz*r közepette...

eszti írta...

:D megfogalmaztad a lényeget

zara írta...

aha..de ezt az "üres lány" kategóriát azért nevezett okokból hagyjuk már. elég merész kijelenteni hogy tudjuk miből áll két ember kapcsolata külső és belső szinten csak mert ismerjük őket valamennyire, láttuk őket együtt, és még az sem feltétlen mérvadó, hogy mit mond a kapcsolatról az egyik és másik fél egy harmadiknak. hol van az még az igazságtól. magamat nem tudom megfejteni, nemhogy mást..

zara írta...

gondoljatok bele abba kérlek: lehet hogy valakinek az a legfőbb tragédiája ha letörik a cipője sarka. De ugyanazt éli át, mint más a legfőbb tragédiája alkalmával ("sarkított"példák kedvéért)akkor is, ha ez másnak bakfitty. Minden szintnek megvan a maga pokla.