Zavaros

Furákat álmodtam. Egészen zűrzavaros volt, és három síkon zajlottak az események. Három egymástól elkülönülő fejezetként. Az első színtéren egy harcmezőn találtam magam. Sötét volt, fák között. Három lovas csapat harcolt egymás ellen; a barnák, a feketék -és a harmadikat nem tudom. A barnák kapitánya megállt mellettem. Gyönyörű, sötétbarna lova volt, s lovasának is barnás bőre. Megpróbáltam lebeszélni arról, hogy vér folyjon. Hogy a béke sokkal jobb...de elvágtázott a szónoklatom után, s a három csapat együttesen eltűnt harci kiáltások közepette. Furcsa, hogy a lovak is visszatérő szimbólumai az álmaimnak.

A második álomtér szintén fekete volt, a sötétség birodalma, és én is gonosz voltam. Fekete táncosruhába öltözött balerina voltam, s egy hatalmas kastély egyik folyosóján lépdeltem (megjegyzem lábujjhegyen, pont úgy, ahogy a balerinák szokták, olyan cipőm is volt, s roppantul élveztem, hogy vékony vagyok, meg hogy megy az ilyesmi). A falon barokk (vagy rokokó) keretes tükrök voltak, s az egész helynek antik érzete volt. Egy kísérő vezetett egy ajtóig, ami már félig nyitva volt, s nekem csak be kellett lépnem rajta. Ő kívül maradt.
Benn két férfi állt egymás mellett, s tőlük távolabb egy harmadik (már megint a hármas szám), mindahányan feketét viseltek, s a hajuk is fekete volt. Az egyiküket felettébb helyesnek találtam.

A harmadik, és egyben leghosszabb ciklusban ismét menekültem. Furcsa, hogy ez szinte minden álmom jellemzője...csak tudnám, igazából mi elől menekülök.
Az első jelenet, hogy sétálok fütyörészve az utcán, kezemben két szatyor. A nap süt. Elhaladok egy néger férfi mellett, aki szintén mosolyog, talán kalapja is volt. Lefordultam egy mellékútra, s ott egy szürke pólós, öszülő férfi jött velem szemben, bólintott is, köszönésképp. Valami nem tetszett rajta, s ahogy ránézett a mellettem előbb elhaladó fekete férfire, tudtam, hogy bántani akarja. Felkiáltottam, hogy figyelmeztessem, amivel azt értem el, hogy a szürke pólós engem vett üldözőbe. Bekerített -akármerre indultam az úton, ő is arra jött. Gyorsan elővettem a mobilom, hogy felhívjam anyut (ugyanis mindez a házsorunknál történt). Hallottam, ahogy válaszolt, illetve kérdezte, merre vagyok, hol pontosan... de valami nem stimmelt. S ahogy az őszülő férfira néztem, láttam, hogy a kezében egy diktafon szerű lejátszó van, s hogy ő játszotta le anyu hangját a telefonba. Elvesztem.
Ekkor hirtelen váltott a színtér, és én lettem anyu (noha maradtam a saját bőrömben). Egy szűk lépcsőházban találtam magam, fekete magas sarkúban (!!). Rohantam lefelé, hogy megmentsem magam, de csak nem fogytak el lefelé a lépcsők. Volt még velem valaki (egy volt osztálytársam; Noémi -ő is visszatérő szereplője az álmaimnak...csak tudnám, miért). Végre egy szinten befordultunk egy átjáróba, ahol rengetegen voltak. El kellett érnünk a metrót. Noémi elől, ő el is érte, engem azonban feltartóztatott a rengeteg leszálló, s lekéstem. Még láttam, ahogy Noémi aggódó pillantással konstatálja, hogy lemaradtam (s közben a metró hajóvá változott, a sínek pedig vízzé).
Míg vártam a következőt (a peronból dokk lett), leejtettem a vállamon lévő piros hátizsákom (igazából is ilyenem van), s a mellettem ülő nőnek is ugyanolyanja volt. Kinyitottuk, hogy meggyőződjünk róla, valóban az enyém-e, s egy pár fehér kertészkesztyű volt. Az enyémek..

Az álmaimnak végül feloldása is volt -az előbbi jelenet befejezéseképp egy raktárhelyiségben találtam magam (mintha ott kötöttem volna ki a hajóval), s rohantam ki a levegőre. Ott volt anyu és apu is, én pedig a karjukba rohantam..

Elég nyugtalanul aludtam egyébként, egyszer (féléjfél körül) felébredtem egy sms-re, aztán egy fél órára rá a viharra, majd hajnali 2 körül arra, hogy Chili ugat, ugyanis mikor Dina hazajött, nyitva hagyta a konyhaajtót, és Marcinak így sikerült kilopnia a mosogatóban felengedő csirkefarhátat, és a zacskóval zörgött, hogy kibogozza belőle.

Arra gondoltam, hogy a három színtér három megfelelőm; az első és a második a Női (lovas harcosok + balerina), a harmadik pedig az anyai és a társ (kapcsolati partner)... de azért nem ártana egy részletesebb magyarázat..

U.i.: egyébként a harmadik blokkban egy túlfűtött jelenetsor is volt, egyértelmű jelzésképp, hogy nőnek a bagolyfiókáim...