""

Én nem tudom, más hogyan bírja, hogy napokon keresztül bulizik, és mellette alig alszik. Igazán nem értem, mert én egyetlen ilyen alkalomtól is totál ki vagyok purcanva...
Annak, ha az ember lánya ritkán fogyaszt alkoholt, megvan a maga jó oldala -hogy pl amikor aztán mégis, akkor elegendő egy minimális mennyiség is ahhoz, hogy feloldódjanak azok a bizonyos határok, csak úgy, mint ahogyan a Plusz tabletta is feloldódik a pohár vízben.

Mindig meglepődöm, milyen jól tudom érezni magam a két lökött (Ádám és Eszti) társaságában. Az este ezúttal is rengeteg nevetésre adott okot (és alkalmat). Igaz, Szűcs Krisztiánékra ezúttal sem voltam kíváncsi, de talán az éter ezen fajtájú közvetítése megőrzi a régi álom-hangokat. Egy szóval...csak újabb és újabb csalódás lenne élőben végighallgatni őket megint. Az emlékezetemben az akusztikus koncerten átéltek szerint raktároztam el őket. Így szép, így jó (Bár nem tudom, miért épp egy Kowalsky idézettel konstatáltam mindezt :P).

A tegnap délutánomról még annyit, hogy a hülyeségeimnek is van néha haszna -már legalábbis amit a reakciókból való leszűrhetőséget illeti. Talán mégsem áll tőlem Lovag olyan távol, mint hiszem sokszor. Annak a lehetősége, hogy mégsem csak amolyan "nincs jobb" alternatívaként vagyok neki, ilyenkor ismét felsejlik és -dereng, no és persze ideiglenes megnyugvással tölt el. No igen...ilyen következtetéseket vonok le a dolgokból. Most mit néztek így? Nem könnyű kis önbizalommal létezni. És egészségesnek sem mondhatnám, de hát Óz-ról nem tudom, merre lakik; a sárga köves utak meg mind véget érnek anélkül, hogy elvezetnének Smaragd városba.. hátkössz.