Perepep

Imádom, hogy rendszerint, ha én meglepetést szervezek, az sosem úgy jön össze, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva.
Pl kitaláltam, hogy én vacsit készítek, ámde ugye az úgy a jó, ha még meleg az étel, mire a másik benyit az ajtón, hogy egyrészt a friss illatok egyből mosolyt csaljanak az arcára, másrészt mert az úgy az igazi.
Namármost hajnali fél egy, és az sms-emre, amiben kedvesen kérdezem, mikorra várható, még mindig nem érkezett válasz, pedig jó 20 perce küldtem el. Persze bizonyára még mindig jó sokan vannak lent, csak ilyenkor mindig valamiért megijedek. Ne kérdezzétek, agyi elváltozás. Már szóltam a munkásaimnak, hogy tarthatnának egy tavaszi nagytakarítást idebent, de még lustálkodnak a kisagynál gyújtott tábortűznél...a szokásos...

Artúr kórházban van. Vérbaj. Úgy körülbelül egy éve volt benne egy kullancs, amit aztán kiszedtek...de...valószínűleg a méreganyag bekerülhetett a vérébe. Már bevitték egyszer, de most vissza kellett menni vele. Aggódom. Artúr a legcsodálatosabb fiúkutya. Nem lehet baja. Még legalább egyszer találkoznia kell Taival, élete szerelmével. És Chilt is látnia kell.

VÉSZHELYZET!! Pötty most szólt ide, hogy elindult, 10 perc, és itt van!! Dehát a tésztának még meg is kell főnie! *homlokracsap*