Losing

"Just because I'm losing doesn't mean I'm lost" -énekli a Coldplay.

A lányok igencsak meglepődtek Pál-fordulatomon. Mégiscsak megéri várni; az idő kinyit ajtókat, és be is zár bizonyosakat. És ennek -talán sok idő óta először igazán- örülök. Tudjátok, furcsa ez az egész. És igazán új. Érzem én, hogy ez most valami más. De nem ejtenék erről több szót. Azért még a három hónapos vízválasztó hegységnek megfelelő időpontot kivárnám. Tudjátok, hogy megy ez nálam.

Képzeljétek, Chil' már át tudja ugrani a padot, akárcsak Taita. A vezényszó ugyanaz: akadály! És lelkesen ugrik :) Olyan büszke vagyok rá, mert számtalanszor gyakorlatoztam vele, de eddig csak párszor ugrott át valamit, és utána nem csinálta meg mégegyszer. Szóval egyből ugrabugrálni kezdtem örömömben, és agyon dícsértem, főleg, hogy többedszerre is megcsinálta. :) Igaz, állítólag Dinnye is tanítgatja, bár erről nekem sosem mesélt, szóval fogalmam sincs, hogyan gyakorol vele.

Már annyira várom a jó időt, hogy leutazhassunk Robokuttyal valahová várost nézni! Sajnos ez azonban még várat magára, az időjárás természetes és normális mederben történő működése végett. Igazság szerint addig az agility-pályát sem nagyon tudom kipróbálni vele, amíg pl hó van. Apropó ma indult az első nap a halálhétből. Hét napot fogok lehúzni egymás után, és olyan is lesz, hogy este 10ig leszek, másnap meg reggel 9re jövök. "Király" ...

A tegnapi triumvirátusi napra már olyannyira szükségem volt, mint bűnös hívőnek a gyónásra (hogy ez honnan jött?). A nagy heherészések, viháncolások csak megerősítették, amit eddig is tudtunk; imádjuk egymást, és összetartozunk. Azért mindenesetre megrémített, hogy teljesen már kaliberű dolgok kerültek szóba, mint pl 5-6 évvel ezelőtt. Igen, számomra furcsa, hogy már olyanok is terítékre kerülnek, mint pl Zsó esküvője, gyereknevelés, etcetera. Ezekre én még nem akarok gondolni. Sőt. Egyelőre igyekszem két kézzel hárítani azokat a gondolatokat, amik erre irányulnak. Azt az egy biztos tényt leszámítva, hogy az esküvőmön Tai és Chili fogják behozni a gyűrűket. De ennyi. Erre én még -úgy gondolom- igencsak ráérek.

Take a deep breath
No more time left
This is what I thought I wanted
Why am I afraid?

Főképp, hogy az elmúlt időben rendre fordul velem egyet a Világ, s olyan dolgok részese, átélője leszek, amit annak idején nem gondoltam volna, sőt, akár teljességgel ellenkeztem ellene. Na de minek is terveket szőni? Hisz az Élet úgyis másképp hozza majd... és ez így szép, így jó :)

Kamikaze airplanes in the sky
Are we
going down or will we fly?
This could be a shipwreck on the shore
Or we
could sail away forevermore
This time it's sink or swim, sink or
swim

Apropó; ha minden igaz, megyünk Bécsbe, két napra. WÍííí!!!!! :)))

És ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy a szobámban gyakrabban van rend, mint ezelőtt. No nem mondom, hogy a hét több napján van, mint nem, de ez most csak részletkérdés, hiszen ezelőtt többször voltam trehány. Azt mondják, az ember szobája olyan, mint az aktuális lelkiállapota. Ez jó hír :)

Tegnap főztem. Ha minden igaz, csípős sechuanis szószos (dúdoljátok: Uncle Bens) csirkét penne tésztával, mert úgy a vagány, nem ám rizzsel! :) A félelmeim szerencsére nem igazolódtak be, és egészen fincsire sikerült. Igaz, nem egy bonyolult étel, no de akkor is :P