A kérdés csupán az, hogy vajh' a telihold miatt van-é, hogy az agyam már megint fatális baromságokat gyárt avagy szimplán genetikailag kódolva van ez az agybaj nálam? Azon kezdtem el most nyűgölődni ugyanis, hogy túl sokat vagyunk együtt, meg hogy nincs odáig értem meg vissza, és hogy már biztos megszokta az egészet, blablabla, és aztán ott találom magam a saját, összegubancolódott gondolathalmon kellős közepén, ahogy kétségbeesetten próbálom megoldani a Gordiuszi csomót.
A napokban ráadásul olvastam egy pasas gondolatait, amelyben a női alaptípusokat különböző hangszerekhez hasonlította. Az általa leírtak alapján én fuvola-típus vagyok, akivel ugyan remekül meg lehet lenni, mert szertelen és mindig vidám, mosolygós, viszont gyakorlatilag -idézem- képtelen az együttélésre. Sajnos előfordulhat, hogy túlságosan hatnak rám az eféle olvasottak, és képes vagyok akár bemagyarázni is magamnak, amivel ráadásul elindul az önbeteljesítő jóslat is. Én meg ahelyett, hogy fityiszt mutatva kinevetném az ilyen jellegű skatulyázást, ráhúzom magam a témára, és ezen görcsölök... Ajjjjj, mami. Valaki vegye ki az agyamból ezt a hibás gént, légyszi!!!!
Ha szereted…
3 hete
6 csiripelés:
Réka ez már kezd beteges lenni!!! Nem szabad, hogy ilyen gondolatok keringjenek a fejedben! :) Meg hát mi az hogy túl sokat vagytok együtt??? Az a jó, ha mindig veled van elvileg! :) Nem? Vagy legalábbis én akkor vagyok a legboldogabb, ha a szerelmem mindig velem van , vagy legalábbis egy szoba távolságnyira:) Szerintem menny ki sokat a friss levegőre, cangázni, kutyázni és ne gondolj ilyen butaságokra! a szerelem meg amúgy sem olyan, hogy mindig csillámpóniként szeled át az eget, van , úgy hogy néha szokásosnak érzed már ezt, aztán történik valami, rád mosolyog ír egy kedves smst, és megint te vagy a legboldogabb a világon és madarakat lehetne fogatni veled örömödben! és ez fordítva is így van szerintem!
"Csillámpóniként szeled át az eget" :D Ez tetszett.
Jójó, tudom, és igazad van. Csak hát tudod, az én fejemnek olykor szüksége van egy nagy vödör jeges vízre :))
Ne legyé' hülye, Napsugaram! vagy akarsz egy tockost anyádtól? :P a Balatonon a múlt héten még voltak jégtáblák, belehajíthatlak, ha attól jobb. ;)
Ezt hol találtad ezt a hangszeres okosságot? Kíváncsi lettem :)
Nők Lapja Cafén. Nőnapon jelent meg, de biztos, hogy még ott van az oldalon valahol. Amúgy..most eszmélek fel; Te olvasod a blogom? :))
Néha erre is eltévedek, inkább így fogalmaznék. Szóval nem vagyok rendszeres olvasó, csak néha beütöm a felfedezőt :)
Megjegyzés küldése