Vannak olyan napok, amikor úgy ébredsz fel, mintha nem ébredtél volna fel. Konkrétan úgy érzem magam, mint aki egy akváriumban úszkál. A levegő, amit beszívok, csak hozzátesz ehhez a delírium-szerű állapothoz, mintha nem is én lennék, csak valami idegen testbe bújt kóbor szellem. Mintha az énemet morfiummal kábították volna el... hol vagyok, és mi ez a furcsa világ, ahol a reggeli újság címplapján rémhírként látom
"Szennyezett a tengervíz is"? Mintha csak egy posztapokaliptikus filmbe csöppentem volna. És mindez csak hozzátesz ehhez a rettentően furcsa érzéshez, ami körülleng...
2 csiripelés:
Ami azt illeti, a világ szürreális, és az álmaink világa a normalitás. Régóta élem...
no igen :) Én is kezdem így érezni.
Megjegyzés küldése