Holnap végre már szabadnap. Végre lesz idő egy kis pihenésre, egy kis lazításra. Ezaz!
Tednek rohamosan közeledik a szülinapja, és nekem vészesen hamar ki kéne találnom valami hiper-szuper, egyedi ajándékot. Phh.. jó vicc. Tortát naná, hogy sütök, a kérdés már csak az, hogy mivel lepjem meg? Nah, ezt még ki kell fundálni.
Roland Párizsban fog dolgozni, ha minden igaz. Ez hihetetlen, a barátaim a szélrózsa minden irányába szétszóródnak? Ádám Bécsben, Roni Amerikában (illetve a körül, óceánjáró hajóval), Fanni majd Svédországban, most meg Roland... kis időre Mutocs Angliában... oké, én meg Portugáliában szeretnék majd dolgozni (most csak mondtam valamit).. a fenébe is. Külföldön miért könnyebb? Miért van az, hogy az ember a saját szülőföldjén nem tud normálisan boldogulni?
Ha szereted…
3 hete
6 csiripelés:
Portugália? miért pont Portugália? és mióta?
Portugália nekem is nagy álom. Egyébként azért könnyebb külföldön, mert Magyarország ezt tartja a 10 legütőképesebb érvének a hazacsalogatásra: http://gyerehaza.org/node/93
Az egyetlen dolog, amiért sokkal nehezebb, hogy örökre "külföldi" maradsz, akármennyire is ismered a nyelvet, a szokásokat, ők mindig egység lesznek te pedig mindig külső szemlélő, mert te ezt tanultad, nekik pedig bentről jön. Meg persze a barátok és a család hiánya. Bár ha otthon maradtunk volna, akkor is hiányoznának a barátok, kevesen képzelik otthon a közeljövőjüket :(
megnéztem az oldalt! :D be kellett, hogy regisztráljak, mert kinyílt a bicska a zsebemben :( szánalmasak az emberek
Én is megnéztem. Ez az oldal... hát nevetséges.
Timi, szerintem te túlságosan elfogult vagy vagy nem is tudom. Épp az a baj, hogy itthon nehéz. Nem mindenki akar örökre kint maradni, hisz minden ember érzi, hová tartozik, s a szülőföld visszahív. Csak hát éppen jelentős színvonal különbség érzékelhető a mi kicsi országunk és külföld között. Csak egy példát mondok: a hidro autó tervezője kb 1 évvel ezelőtt rohadt sok kört futott itthon, hogy elfogadtassa a találmányát. Kinevették és mindenhonnan elküldték. Pár hónap múlva a bécsi világkiállításon mutatták be és cikkeztek róla a külföldi újságok. Ott valahogy... hogy is mondjam, nyitottak voltak az ÚJ és JÓ dolgokra. És ez csak egy példa sajnos :(
én meg sem nézem, csak élvezem a friss péksütit reggelente az Ankerben, meg holnap kiülök a Schoenbrunn-parkba könyvet olvasni. élni tudni kell. máshol is. :)
Megjegyzés küldése