Végre péntek. Holnap egy Vállalatgazd.tan, aztán iszkiri haza. Akinek meg van kedve Vasárnap kijönni a Gödörnél megrendezett Roland Ritmus Napra, ahol számos improvizáló művész-zenész fog fellépni, és mindezt ingyé', azt szívesen veszem.

A PMS tombol, a fejemen már két undorítmány is hencegve tüntet, hatalmas transzaparenssel..fúj! Ilyenkor idegesítenek az emberek a metrón, a "mindenki bámul mindenkit", úgyhogy be is csuktam a szemem, ám ilyenkor meg azzal kell számolni, hogy mindenki mer téged nézni, hiszen te nem nézel vissza. Ha kinyitod...woálá, mindenki ártatlannak álcázva magát rebbenti másfelé a szempilláit.

Na de nem szabad ám a magas rezgés alá zuhanni, mert az más dolgokat is maga után vonz, csak éppenséggel a PMS ezen időszakában reggelente morcosabb vagyok...azt hiszem.
Legalább végre szabad a hétvégém, csak szombaton lesz fél 1-ig suli, de ezt már írtam.