Énekelj!

Jó ideje beette magát a tudatomba az a hit, hogy ha szélharangot hallok (amit én csak úgy hívok; varázslat hang -ha a kis szélcsengő ugyanis kagylóból vagy kerámiából van, csingiling hangja olyan, mint a mesékben a varázslat hang), szóval hogy ha meghallom a szélharang hangját, az egy mágikus pillanat. Tegnap kétszer is a részese voltam, a legváratlanabb pillanatokban, és ráadásul olyan helyen, ahol naponta többször megfordulok, s mégis (noha erre a hangra mindig minden körülmények között azonnal felfigyelek) eladdig még nem hallottam arrafelé.

Pár napja úgy érzem megint, hogy valami nagyon jó és nagyszabású fog történni.

Amúgy múlt héten itt volt Hugi, és sokat beszélgettünk, kávéztunk, krumplit pucoltunk, főztünk. Van olyan, hogy valamit régóta nem csináltatok már (bicikli, futás, korcsolyázás vagy akármivel behelyettesíthető e képlet), és mikor újból elkezditek, felteszitek magatoknak a kérdést: "Hogy tudtam erről mind ezidáig lemondani, ezt az érzést nélkülözni?" Nos, ez a gondolatsor pörgött a fejemben. Mert olyan édesen jóleső volt végre helyreigazítani a szálakat, és újból a közelében lenni.

Volt egy valami, amin nagyot mulattam; ex lakótárs ugyanis valami olyasmit írt neki még régebben, hogy "legyetek sokat Rékával, ő most úgyis jobban rászorul". Talán nem pont ezekkel a szavakkal fogalmazta meg, de ez volt az értelme. Ténylegesen nagyot kacagtam, mert úgy tűnik, ex lakótársnak fogalma sincs, hogy amióta szétköltöztünk, a szerencse csillagom felragyogni látszik, egyébként meg -igen, tudom, annyiszor mondom- imádok itt lakni, és olyan jól érzem magam, hogy az szinte szavakba sem önthető.

Egyébiránt tegnap megérkezett a mosógép; Zanussi csoda, halk, elöltöltős, és imádom. Imádok itt lakni :) és tudjátok, mi van? Boldog vagyok!! És köszönöm az összes barátomnak. Mert nélkülük azért... hát nem lenne így. Mert minden egyes nap minden egyes olyan perce, mikor valamelyikőtökkel beszélek vagy levelet váltunk, olyan pillanatok, amiket soha másra nem cserélnék. Nem kezdek neveket sorolni, az olyan... közhelyes (és amúgy hosszú is) lenne :) Ti MINDANNYIAN tudjátok, hogy rólatok van szó. Ugye? ;)

Na de nem nyáladzom tovább, mert a végén a monitorotok alatt fel kéne törölni a tócsát. Szép napot mindenkinek!

Mindenesetre minden kedves olvasómnak a következő számot küldeném. Jó reggelt, és további kitartást a mai napra!