2013. december 7., szombat

| | |
Valamiért megmagyarázhatatlan jókedv lett rajtam úrrá, ahogy egyszer csak beindult a hóesés. Apró mütyűrök ezrei szállingóztak, őrült kavalkádban táncra perdültek a széllel, mint iciri, fehér delfinek, akik vitetik magukat a hajó sodrával.
Közben Tom Odell: another love (zwette edit) szólt a fülemben, és már csak azt vettem észre, hogy mosolygok, mintha minden olyan hirtelen más fényben ragyogna. Láttam a mellettünk várakozó villamos ablakánál ülni egy férfit, aki zongoramintás füzetből kottapapírokat vett elő, s ceruzával hozzáadott itt-ott egy-egy akkordot.

Maradjon így, s végre eljön a karácsonyi hangulat, amire már annyira várok!

0 csiripelés: