Sok minden

A plakát megérte a sok vesződést, én mondom nektek. Malcolm szeme elkerekedett, szája tátva maradt. Nem akarta elhinni.
-Hát ezt meg hogy tudtad megszerezni?! -kérdezte, és addig faggatott, míg el nem meséltem mindent részletesen, hogyan is zajlott a körülbelül háromhetes kálvária, hogy a rég, és hőn áhított Liszt 2011 év plakátot a kezében tarthassa végre :)
Már meg is találtuk neki a helyet; a "nappaliban" lesz, közvetlenül a kanapék fölött.

Tegnap amúgy hihetetlenül finom mustáros-tejfölös-sajtos csirkét rittyentettem össze, krumplipürével és rizzsel. Pár fillérből kijött, mert megosztottuk a költségeket. A lényeg, hogy olyan istenire sikerült, hogy konkrétan már alig várom, hogy ebédszünetem legyen! Ja, egyébként durva, hogy az uborkáról érkezett rémhírek miatt frankón nem merek még savanyú ubit sem venni... Kólibaktériummal fertőzött uborkák kerültek ugyanis számos külföldi piacra. Állítólag Magyarországra nem érkezett belőle, de hát köszi, engem nem nyugtattak meg... kólibaktérium... remélem ti is tudjátok, hogy az mi...

(U.i.: Összement volna a fejem, hogy ilyen nagynak érzem hirtelen a headsetet?)