A posztereit leszámítva minden cucc átkerült. Két fordulóval hoztuk el, és az albérlőtársai még csak el sem búcsúztatták...
Fura, alig hallani arról, hogy valaki ajnározná a lakótársát vagy hogy szomorú lenne amiatt, hogyha úgy alakul, hogy külön kell válniuk magánéletük egyéb oka miatt. Hmm.

Azt mondják, az ember érzi, ha élete olyan szakaszhoz ér, ami nagy változást hoz. Valahogy én is így érzem magam, mintha épp most léptem volna egy imbolygó fedélzetű hajóra, s még furcsállom a hullámok keltette kezdeti labilitást, ám hamarosan talán olyan biztosan közlekedem majd a hajópadlón, mintha tengerre születtem volna. A változásokat meg kell szokni, s ez most egy teljesen új fejezet, való igaz.

Már csak a túl óvatos énemmel kéne kezdeni valamit, mert olykor nehéz magamat lekattantani a kétségeimről, hogy biztosan én kellek-e neki..
Pedig mindenfélét lehet ám vele -mesét hallgatunk együtt, kéri, hogy olvassak fel neki, hogy zenéljek neki. És persze még sorolhatnám.