Vicces. Ha csak rágondolok magára a citromra, összeszűkül a nyálkahártyám, mintha beleharapnék épp egybe. Az agy bámulatos dolgokra képes.

Miért van az, hogy sokaknak fogalma sincs arról, hogy mit rejt igazából a Világ? Hogy micsoda lehetőségek, micsoda szépségek léteznek? Miért van az, hogy vannak lelketlenek, olyanok, akik nem éreznek semmit, mikor megölnek egy bálnát, ó, egy drága, aranyos, kedves bálnát? (persze példaként akár cápát is felhozhattam volna). Miért, hogy olyan vakok, hogy nem látják a macskakövek között sétálván az utca egyszerű, de nemes szépségét? Vagy hogy milyen fenséges a ködbe burkolt séta?
Csak tudnám, hogyan csinálják a szabadok, hogy annyit utaznak. El akarok szakadni a társadalmi kötöttségektől. Éljen a felkiáltás, éljenek az első lépések! Nehéz lesz kivárni a pillanatot, hisz olyan türelmetlen vagyok..