abc

No, hogy a nagy tanulásból egy kis felengedés, kikapcsolódás is legyen, Teddel már pár napja megbeszéltük, hogy elmegyünk a japán kiállításra tegnap, ami ott van a Szent István Bazilika mellett. A japán rajzfilm- és egyéb karakterek (pl az idegesítő Hello Kitty) keletkezésének, elterjedésének és divatba kerülésének körülményeiről számol be. Csupán azt vettük észre az utsó pillanatban, hogy a hét minden napján látogatható -kivéve keddet. Eh..
No sebaj, mert akkor irány a MÜPA, és az ottani állandó tárlat, ám a helyszínen eszébe jutott, hogy 5-kor ingyen jazz-blues Hangulatkoncert. Hallgassuk meg!!
Nagyon érdekes volt. Spontán, és annyira megnyugtató, hogy még a szívverésünk is lelassult. Spanyolul (és egy-egy számot angolul) énekelt egy lány, őt kísérte (egyes számoknál jazz) gitáron egy srác. És a világ összes gondja messzire repült a családias légkör közepette, falnak támasztott háttal, a piros bársonyszőnyegen ülve (azok a támla nélküli párnás padok szörnyűek), olykor egymásnak dőlve... hogy is mondjam, maga volt a megnyugvás szigete.
Aztán a hidegre való tekintettel visszaérve a város forgalmasabb részébe, megittunk egy forrócsokit, és csak figyeltük az embereket. Fura volt újból a nyüzsgésben lenni, emberek sokasága között. Egyre inkább taszítanak. Emberundoritisz, ahogyan apám mondaná.

Az elmúlt időben a vizsgaidőszak eltolódása végett egyre nagyobb mértékű frusztráció lesz rajtam úrrá. Gyűlnek az emberek, akikkel már nagyon szeretnék találkozni, és bizony már elég rég láttuk egymást. Hülye vizsgaidőszak.
Viszont tudjátok mi van? Már csak 4 hét, és TAVASZ!! :)