Hatalmas pelyhekben szakad a hó. És mint ilyenkor mindig, Paprikafej különös izgalomba jön. Ilyenkor hihetetlenül felszabadult örömmel cikázik és száguld fel és alá az egész megengedhető hosszúságban és szélességben. Imádja a havat. Én meg őt nézni, ahogy felhőtlen örömmel ugrabugrál. Ilyenkor mindig havat dobok fel neki a levegőbe, aminek nagy része aztán a fejére hullik, és aztán mégegyszer és mégegyszer, és hacsak közben meg nem rázza magát, a fekete kutyából hirtelen fehér lesz :)
Elsőként gázoltunk a hóba. Teljesen szűz volt. Csak úgy ropogott a lábam alatt a fehér réteg, miközben felülről csak hullt és hullt a hó. Van valami ünnepélyes ebben. Ebben az egész időjárásban. Amikor hullik a hó. Ahogy a hópelyhek ottmaradnak az ember haján. Hogy ilyenkor mindenkinek csillog a szeme..
Mondjátok csak, ha mondjuk bejelentenék, hogy egy hatalmas meteorraj közeledik,
eltéríthetetlenül a Földhöz, és ma lenne az utolsó napunk, s utána nincs tovább... mit csinálnátok aznap? Mivel töltenétek azt az utolsót?
Ha szereted…
3 hete
1 csiripelés:
Én valószínűleg elbaltáznám azzal a napot,hogy kitaláljam,mit csináljak...:D
Egyébként gondolom minden olyan őrültséget,amit eddig nem mertem...és költekeznék felelőtlenül :)
Megjegyzés küldése