Barátság

2010. szeptember 19., vasárnap

| | |
Imádom a barátaimat. Mindazon túl, hogy triumvirátusunk (plusz Miki és még egy-két fő) szilárd és működő "szindikátus", legnagyobb örömömre egy másik baráti társaságnak is egyre szervesebb részese vagyok; ők Ádámék. A "kemény mag": Eszti, Ádám, Peti (no meg én). Noha (ez a kedvenc szavam) a társaság vegyes, vagyis nagyjából mindenki teljesen más (hogyan is lehetne másképp), mégis szuperjó csapat vagyunk, és ez egy szuperjó érzés.

Tegnap újra lakot avattunk, és ennek fejében jól berúgtunk :P Eszti volt a legviccesebb, és hajnali 1-ig élveztem a jókat kacagó társaságot. Kaptam ajándékot is, ami eléggé elérzékenyített, mert teljes mértékben a figyelmességüket tükrözi.
Szóval összességében véve köszönöm a tegnapot, ennyit rég nevettem egyhuzamban.
Kíváncsian várom majd a képeket.

U.i.: Külön szeretnék említést tenni arról, hogy köszönöm Fanninak, hogy végül lett születésnapi tortám, amit titkon nagyon hiányoltam, de ő megmentette az idei születésnapom, ráadásul olyan íncsiklandóan finomságos volt, hogy a mennyekben éreztem magam minden egyes falatától.
U.i.: Persze a triumvirátus két lányzója, Zsó és Hugi sem maradhat említés nélkül, akikkel szintén a napokban találkoztam, és ismét egy kellemes beszélgetős estét tartottunk.

Barátok nélkül elveszett az ember, mintegy tükröt tartanak elénk. És én szerencsésnek mondhatom magam, mert noha az idők során sokan lemorzsolódtak, az igaziakkal életünk végezetéig osztozunk majd a múló időn. Együtt, közösen.

0 csiripelés: