Kötelezően a Karácsonyról

2010. december 25., szombat

| | |
Még tart, de máris úgy érzem, hogy eltelt. Ahogyan tavaly is. Már nem is tudom, mióta nem érzem azt a bizonyos bizsergést, amit "kellene". Chili, masnival a nyakában persze némileg visszahozott ebből, és apuval és nővéremmel is jó volt vacsizni-ajándékozni-filmezni. Csak aztán...olyan hiány maradt utánuk, amikorra már csak Robokutyi és én maradtunk. Kettesben.

Mikor kicsik voltunk, volt ebben az egészben valami varázslatos. A fények, a fenyő illata. Óó, a fenyő illata! A fáról stikában lopott szaloncukrok, és az a zsizsgő hangulat, ami ilyenkor kis lakásunkat körüllengte.. Reggel meghallgattuk a Süsüt vagy a Szegény Dzsoni és Árnikát bakeliten... ó, azok a régi szép...

1 csiripelés:

zara írta...

ahogy apu mondja már nem kapjuk, és még nem adjuk a karácsonyt.
ez afféle holtidő.
igen..emiatt kicsit..szar..?