916

Már megint egy úúúúútált hétfő, amikor mindenki a munkába temetkezik. A metrón már a legtöbb ember felöltötte a kétségbeesett "mit vegyek Karácsonyra a családnak?" arcot, ami egyébként roppant muris tud lenni. Mindazonáltal én sem tudom, de ez most más tészta, a zsúfolt heti beosztás mellett talán megérti a család is, ha idén nem kapnak nagy ajándék halmot.

Tegnap már beindult a mézeskalács gyártás, de csak egy próbasütésre volt idő, a többi majd legközelebb kerül kisütésre és díszítésre. Amúgy hihetetlenül imádom, hogy pár alapanyagból isteni vacsorát lehet rittyenteni. Nyami!
A vizsgaidőszak egyre csak fojtogat, most már nagyon neki kell állnom, egy hét múlva vizsga, és két napon belül egy beadandót is el kell küldenem szponzorkeresésről és -találásról, indoklással, részletesen kidolgozott tervvel. Amúgy nem lenne ez gond, de arra azért kíváncsi lennék, hogy ki volt az a hülye, aki kitalálta, hogy pont az év ezen részére időzítse a vizsgapara hónapját.

Az emberek lázban égnek, az utcákon már érezni azt a másfajta hangulatot. Fura; egyetlen ünnep, és mindenki elnézőbb lesz hirtelen.