Nyíg, de örül

Szeretem a nyüzsgést, de azért remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban meg tudok majd felelni a magamnak támasztott elvárásoknak.

A melóhelyen egyre nagyobb felelősséget tesznek rám, egyre szélesebb körű a feladatköröm, és így egyre kevesebb szabad percem marad majd napközben.

A kutyasulin megkaptam a kívánt hétköznapi csoportot. Az új vizsgarendszer miatt teljesen átstrukturált menetben kell oktatnunk a gazdikat; új folyamatokat, új játékokat és motivációt kitalálnunk és beillesztenünk a tanmenetbe, mindamellett, hogy a kutyák pályán kezelése segédoktatóként az én feladatom, segítőről pedig álmodni sem merek, lévén hétköznap este kevesen vállalják a megfigyelők közül, hogy munka után még sulizzanak. Nagyon szeretném jól csinálni, így újraolvasom az oktatóképzés tananyagát, hogy felelevenítsem az ott tanultakat. Muszáj magabiztosabbnak lennem. A magabiztosság erő.

Tavaly október óta benne vagyok a treibball fejlesztői csoportban, ahol a gyakorlás mellett minden héten megbeszélést tartunk, hogy az idén szeptembertől induló treibball tanfolyamra, ahová a középfokot végzett gazdikat várjuk majd, kész tematikánk legyen.

Nagyon élvezem a kihívásokat, és remélem, hogy mindegyik területen megállom a helyem (sőt)! Szerencsére a hétvégék viszont felszabadultak, és így azért remélem jut elég időnk kettőnkre is Bével.