"Az igazi bajok mindig akkor jönnek, amikor legkevésbé számít rá az ember" -de van-e egyáltalán "jó" alkalom a gondok érkezésére? Szerintem nincs. Sőt, ha meg olyankor jön, akkor meg a "szegény embert az ág is húzza" mondattal utalunk vissza véget nem érő gyötrelmeink keserű mivoltára.

Őszintén remélem, hogy ez az állapot csak a "nagyobb a füstje, mint a lángja" kategóriába tartozik...