2014. január 3., péntek

| | |
A mai ködös idő pont arra volt jó, hogy a hétköznapit ellepje, és helyette olyan dolgok kerüljenek előtérbe, amelyeket -noha mindvégig ott voltak- nem vett észre a szakavatlan szem. A misztikusság..igen, ez a megfoghatatlan, mögé látós igazságkeresés.

Régóta van egy vágyam, de sosem tudom hogyan is foghatnék neki. Ezt nem hiszem hogy lehetne könyvből tanulni, másképpen viszont nem akad tanító, aki megoszthatná tudását velem. Meditálni megtanulni; elcsendesíteni az elmét, szelektálni a gondolatok között, ahogyan a ruhásszekrényből selejtezzük a rég nem használt, már nem kívánatos holmikat.
Irtózatosan nehéz igazat tudni magunkról: természetünkről, hajlamainkról, vágyainkról. Csaknem lehetetlen. Van itt valamilyen mély, sűrű köd, ahová az értelem sugara nem tud levilágítani. /Márai/

Hát éppen ez az; az igazat tudni, a valóst, érteni a válaszokat és a mögöttük megbújó kérdéseket mind. És mindig hinni, merni, bízni. Ez motivál. Ez 2014 egyik megvalósítandó terve (többek között).

0 csiripelés: