A májusi eső aranyat ér -szokták mondani, ezek szerint ez a hónap már most nagyon gazdag!
Tegnap délután az Északi összekötő felénél jártunk Chilivel, mikor úgy rákezdett (eladdig csak úgy frissítően esett), hogy köbö két-három perc alatt rommá áztam, 5 kilóssá nehezült a nadrágom, és a bizonyos mm-ig vízhatlan kabátom szépen lassan, ámde annál módszeresebben elkezdte beengedni a vizet... úgy zuhogott, hogy Hegyesfülű hunyorogva nézett fel rám, mert már alig látott, aztán bújt a lábamhoz: "Anyuuuu, ide állok, hátha úgy nem esik rám az eső, menjünk hazaaaa". Látnotok kellett volna, nagyon mókásan festett!