Ismét egy újabb ok, amin felhúzhatom magam. Munkába jövet pórázon rasztás pulit sétáltal a járdán(!) egy flegma kissrác (olyan 15 lehetett), a kutya kuporodik és hatalmas adagot termel, a járda mellett futó parányi füves sávra. Srác úgy csinál, mint aki nem látja (persze, hisz végülis csak egy méteres póráz végén van, persze, én se venném észre...), s aztán, mintha mi sem történt volna, sétál tovább.

Ilyenkor gondolatban felkötöm a szuperwoman mellényt. Szóltam neki, hogy ne haragudjon, de tán fel kéne szednie. Kosztümben és magassarkúban voltam, gondoltam így nagyobb a nyomaték, úgyhogy hozzátettem, hogy nekem is van kutyám, és én is felszedem az övét. Erre elfordul, mintha nem is neki szólna..