A ma reggelhez már épp csak ez az idő hiányzott. De nem baj, bizonyára mókásan festhettünk Bével, ahogy a rendre kiforduló ernyőkkel próbáltunk szembeszállni a széllel..

Tegnap levizsgázott a hétköznapi csoport is, és egy gazdit leszámítva (akinek a kiskutyája egyébként is nagyon érzékeny, attól meg, hogy Tünde izgult, még inkább befrusztrálódott).
De ettől függetlenül ügyes volt mindenki, és igazán büszke vagyok rájuk, mert a legtöbben összekapták magukat az utolsó két hétben.