A hétvége végre meghozta a felfrissülést, és szeretem, hogy a kedv-mutatóm egyre megy felfelé, igazából Izland óta így van ez, lassan, kisebb kilengésekkel, de azért biztosan. Meg voltak dolgok, amikről még nem beszélhettem, de azért lassacskán majd csak le merem írni, hagyjatok időt, és megoldódik a nyelvem, akarom mondani az ujjbegyeim a klaviatúra alatt.

Szóval van itt ez a treibball, a kutyás sport, amiért én vagyok felelős a Népszigeten, és idénre azt a célt tűztem ki a parafatáblára, hogy rendezünk egy sulik közti versenyt. No, hát ezzel csak az a gond, hogy rajtunk kívül még a zalaegerszegi suliban tartanak ilyen foglalkozást (ők pedig egészen biztosan nem utaznának ennyit), illetve Vámosi-Nagy Nórának van egy olyan felkészített csapata, akik a napokban a FeHoVa-n tartottak bemutatót (*nagyot nyel*). Recegve bár, de bevallom, tán vannak kétségeim, a gyorsaságon van még mit javítani úgy gondolom, pláne hogy a borderek zseniálisak ebben a sportágban.

Sok kihagyás után Chilit is vittem magammal az órára, mert mi is indulunk a versenyen, és le vagyunk maradva a felkészülésben. Huh, hát az elején majdhogynem szó szerint kellett tótágast állnom csak hogy hosszabb ideig fenntartsam a figyelmét. Elindult ő a labda felé hogy mögé álljon, csakhogy nacccs'sasszony útközben meggondolta magát, és elnézett a kerítés felé, amerre N távozott pár perccel korábban, Taitával egyetemben, hátha pont akkor tartanának visszafelé, le ne csússzon az üdvözlésükről. Jó, akkor még egyszer, ugyanígy átver az ebadta! De aztán rájöttem, és röpke 20 perc múlva már olyan csóválva, elégedett mosollyal dolgozott velem, hogy nem győztem dícsérni-puszilgatni "csak hogy visszakaptalak, kiskutyám!" Ömlenghetnék, hogy milyen ügyes, de nem teszem, elég annyi, hogy anyai szívem büszkén dobogott!

Aztán vásároltunk, meg Endrééknél voltunk, ahol három kutya van, és Hegyesfül odáig van az egyikükért (szerencsére viszonzott), úgyhogy mindenki jól járt: sütögettünk, a fiúk kertet ápoltak, a kutyák segítettek gödröt ásni. Aztán még volt szülőlátogatás, barangolás, vásárlás, filmnézés, összegubancolva elalvás, velős beszélgetés, csajokkal goffrizás. Végre, végre itt vagy, tavasz! Még ha tegnap és ma reggel is nyúlós-nyákos látkép fogadott, most akkor is: boldogság van.