Hátsó láb tudatosítása

2014. november 1., szombat

| | |
Már régóta próbálkozunk ezzel a dologgal, eddig formálással kísérleteztünk, de valamiért sehogy sem állt össze a kép Hegyesfülben, hogy akkor kapja a klikket, amikor a farával áll rá a "dobogóra" (és a végére segg-riszálást produkált, amolyan jobbra kettőt, balra kettőt lépésekben sazzézott előtte). Úgyhogy többszöri zátonyra futás után úgy döntöttem megreformálom ezt a dolgot, és más oldalról közelítjük meg.

Így álltunk hozzá: adva vagyon egy szintkülönbség, azaz három egymásra helyezett IKEÁs padlólap vagy mi a szöszömnek mondjam.

Mivel ezzel önmagában nem értetette mi a feladat, gondoltam akkor változtatunk a stratégián.
Legelőször megtanítottam arra, hogy ha terpeszbe állok, akkor "Kukucs" vezényszóra a lábam alá áll, s "előre" vezényszóra előre, "hátra" vezényszóra pedig hátrafelé lépünk egyszerre.

Tehát ez volt a bázis kommunikáció, amivel letisztáztuk az irányokat. Gondoltam akkor most hátrafele menetben tolassunk rá a deszkákra (egymáshoz vannak tapadva, nem nagyon csúsznak szét). De mindig kikerülte! A kis fifikása! Erre az az ötletem támadt, hogy akkor "modellezzünk", s két széket a pallók mellé tettem, de úgy, hogy az én lábam még elférjen a kettő között. Hát így tolattunk át a szintkülönbségen, először és még jó párszor együt!! :))

 Aztán fokozatosan elhagytam az elemeket, először magamat vettem ki a dologból, és magától kellett hátratolatnia a székekkel körbevett padlólapokra, majd mikor ez is ment, kivettem a modellező tárgyakat. És woálá :))) Az addig feladatot nem értő kiskutyából egy tudatos, tárgyra tolató vahúrka lett. Annyira imádom a fejét, azt az okos kis fejét, ahogy AKARJA tudni, meg AKARJA tanulni a dolgokat!! :))
A "szintkülönbség"
"Kukucs"

Az "akadály pálya"

"Na most tanlunk vagy mi lesz?" fej

0 csiripelés: