Már régóta próbálkozunk ezzel a dologgal, eddig formálással
kísérleteztünk, de valamiért sehogy sem állt össze a kép Hegyesfülben,
hogy akkor kapja a klikket, amikor a farával áll rá a "dobogóra" (és a végére segg-riszálást produkált, amolyan jobbra kettőt, balra kettőt lépésekben sazzézott előtte).
Úgyhogy többszöri zátonyra futás után úgy döntöttem megreformálom ezt a
dolgot, és más oldalról közelítjük meg.
Így álltunk hozzá: adva vagyon egy szintkülönbség, azaz három egymásra helyezett IKEÁs padlólap vagy mi a szöszömnek mondjam.
Mivel ezzel önmagában nem értetette mi a feladat, gondoltam akkor változtatunk a stratégián.
Legelőször megtanítottam arra, hogy ha terpeszbe állok, akkor "Kukucs"
vezényszóra a lábam alá áll, s "előre" vezényszóra előre, "hátra"
vezényszóra pedig hátrafelé lépünk egyszerre.
Tehát ez volt a bázis kommunikáció, amivel letisztáztuk az irányokat.
Gondoltam akkor most hátrafele menetben tolassunk rá a deszkákra
(egymáshoz vannak tapadva, nem nagyon csúsznak szét). De mindig
kikerülte! A kis fifikása! Erre az az ötletem támadt, hogy akkor
"modellezzünk", s két széket a pallók mellé tettem, de úgy, hogy az én
lábam még elférjen a kettő között. Hát így tolattunk át a
szintkülönbségen, először és még jó párszor együt!! :))
Aztán fokozatosan elhagytam az elemeket, először magamat vettem ki a
dologból, és magától kellett hátratolatnia a székekkel körbevett
padlólapokra, majd mikor ez is ment, kivettem a modellező tárgyakat. És
woálá :))) Az addig feladatot nem értő kiskutyából egy tudatos, tárgyra
tolató vahúrka lett. Annyira imádom a fejét, azt az okos kis fejét,
ahogy AKARJA tudni, meg AKARJA tanulni a dolgokat!! :))
"Kukucs" |
Az "akadály pálya" |
"Na most tanlunk vagy mi lesz?" fej |
0 csiripelés:
Megjegyzés küldése