Azt hiszem szeretnék most újból gyerek lenni, ártatlan és felelősség nélküli, szabad álmodozásra hagyott, lábat lógatós gyerek. Vagy lennék hegyeket s völgyeket megmászó, független kalandor, kinek a Nappal a férj és Éjszaka a szerető. Esetleg fűszállal a szájban fa alatt elalvó, árnyékban hűsölő juhász, aki körül békésen legelnek a göndör bundás jószágok...Tahitin élő halász, magam sodorta pálmalevélből szőtt katamaránomon evezve a nyílt tengeren, kinek társa minden hal, bálna, teknős, s kit tengeri madarak kísérnek útjára minden reggel és este.

Sőt, tovább megyek, a reggeli kávét szívesen cserélném frissen tört kókusztejre, a villamoson álmos szemdörgölést pedig tengerpartra néző, hűs árnyékot adó fák alatti teraszon, kigöngyölt gyékényen édes nyújtózkodásra...

végülis majdnem.. :)