Summarum

Azt hiszem, roppant nehéz az ember lányának az érzelmi életét kordában tartani.. de azt hiszem, hogy lassan-lassan megy a dolog.

Tegnap a keresztapja házában festettünk, Chili is velünk volt, aki meg Bubuval, a család kutyájával játszott, mialatt mi dolgoztunk. A mai napon áttörés történt -először utazott nélkülem Chili, ugyanis Malcolm ma is visszament a Keresztapjához segíteni, és vitte magával Robokutyit. És Chili ugyanúgy viselkedett, mintha velem lenne..

Azt hiszem, kezd szilárdulni a családképünk, és mindennek én nagyon-nagyon örülök. Továbbra is ellenállunk a problémáknak, az akadályokat sikeresen vesszük. Pedig nem kis dolgokkal állunk szemben. Épp itt az ideje, hogy (lassan) 24 évesen vállaljam a felelősséget mindenért. Élvezem. Még szilárdulok itt belül, már ami az érzelmi stabilitásomat illeti. Még olykor megijedek és félek, hogy talán mégis én ítélem rosszul, és majd nagyon fájni fog. De "kockázatban a szenvedély" -mondják, és talán tényleg át merem adni magam. Halkan súgom csak ezt, mert egészségessé kell, hogy váljak.
Csak tudatosan, kedves elvtársnő, csak tudatosan.