Őszintén elmondhatom, hogy igazán örömteli érzés, ha az ember megteremt valamit...pontosabban előteremti, megtermeli a rávalót. Úgy, hogy nem anyuci-apuci vette, nem a barátodtól kaptad, nem örökségből származik, hanem a saját magad általi megtakarításból.
Amikor végignézek pár ismerősön (és itt kihangsúlyoznám, hogy azokról beszélek, akikkel már régóta nem tartom a kapcsolatot), azt látom, hogy mind olyasmire büszkék, amit nem ő maguk hoztak létre. Dagad a májuk attól, ami más által jutott a "birtokukba". Dicsekednek egy olyan világgal, aminek a létrehozásában igazából nem is vettek részt. Más által learatott gyümölcsök élvezői ők, és mindemellett még úgy is csinálnak, mintha ez nem így lenne.
Malcolmnak sikerült állást találnia, egyenesen lenyűgözte az interjúztatókat. Igaz, a munkakör nem valami fényes, de akármit mondtam, nem volt hajlandó másképp dönteni. Szerencsére hétfőre behívták egy másik helyre is, őszintén remélem, hogy ott kedvezőbbek a feltételek (a betöltendő feladatköröket illetően), és inkább amellett dönthet majd. Köszönöm mindenkinek a szurkolást!
U.i.: Chili meg új labdát kapott, ami természetesen csipog, hisz ez a kedvence. Odáig meg vissza van a boldogságtól, és mindenhová viszi-hozza, ezzel alszik, és legnagyobb örömünkre ezzel ébreszt minket. De hát...egyszer van Chili-nap, úgyhogy mondja mindenki szépen: "Boldog szülinapot, Chili!" :)
U.i.: épp olyat játszunk, hogy ő kint leül a konyhában, én meg eldugom a labdát a szobában, majd behívom, és neki meg kell keresni. Látnotok kéne az egészet, mennyire aranyos, ahogyan körbeszaglász mindent, s hogyan tud örülni, amikor megtalálja. Kis kölyökkutya :)
1 csiripelés:
hova vették fel?
boldog szülinapot, Chili!
Megjegyzés küldése