régi, új köntösben

A városnak ezen részén nem voltak fények -csak a messzi távolban pislákolt valami. Egy utcalámpa fénye talán. Valamiért a kis gyufaárus lány jutott eszébe, úgy képzelte, annál a lámpánál állhatott, vacogva.
Felállt -mert eddig a fűben feküdt-, és leporolta a nadrágját. Mintha számítana bármit. Még egyet sóhajtott, ezúttal egy enyhébbet, majd odalépett a nagy platánfához, amely mellé kikötötte deres lovát. Megsimogatta homlokát, mire az megszólalt, s így szólt:
"A bizalom mindkét félnek pozitív eredményt hoz."

Ekkor ébredt fel. A Hold egyenesen az arcára sütött, pedig nem is volt teli. A másik oldalára fordult, és megpróbált úgy tenni, mintha nem látná, mennyi az idő.