Életünk most -avagy a "most már legyen valami" időszaka: a 36. hét

2017. augusztus 27., vasárnap

| | |
Összehasonlítva a 2 hónappal ezelőtti állapothoz, a mostani hétköznapok picit eseménytelenül telnek, még úgy is, hogy napközben még 8,5 - 9 órában dolgozom -persze ehhez hozzá kell tenni, hogy itthonról, így már egyből érthetőbb az ingerszegényebb állapot. Mivel sok szabadidős elfoglaltság már vagy fizikailag megterhelő (pl pár kilométernél több séta/kirándulás, de ide sorolható egy szimpla kiállítás is), másokról meg ideiglenesen le kellett mondanom (pl mozi), így aztán tényleg eléggé lecsökkent az izgalmas, feltöltő programok száma.

Az is hozzátesz ehhez, hogy úgy érzem felfeküdtem egyfajta várakozás hullámra, és azzal sodortatom magam: a vihar előtti csend állapotának képzelem ezt, A Nagy Esemény előtti izgatott, "feszült" időszaknak. Ráadásul holnaptól az utolsó 4 munkanap kezdődik, és utána még nagyobb csend ereszkedik majd a hetekre - hát sürgősen találnom kell majd valami olyan elfoglaltságot, amitől nem kattanok be (ez egyébként egy valós félelmem, ha nem ér elég inger, akkor hajlamos vagyok kicsit megmakkanni, nem a jó értelemben véve).

Oké, a kutyákra így is több időm jut, akkor majd még inkább, ellenben a hosszú sétákra egyrészt én nem vagyok már hitelesítve, másrészt komoly félelmemként alakult ki, hogy a) otthontól viszonylag távol folyik el a magzatvizem / indulnak be a fájások  b) ugyanez rengeteg vadidegen között, ráadásul úgy, hogy nincs velem ismerős

Szóval kb marad az olvasás --majd kis etapokra osztom, mert sokáig nem tudok már egy helyben ülni/feküdni se-, és a rövid séták.

A lelki rákészülés egyébként már egyre jobban megy, de még mindig rádöbbenek mennyire keveset tudok arról mit is kell majd csinálnom és hogyan. Bevallom, azért nem kicsit vagyok berezelve, de legalább ennyire várom is már, hogy kibújtassák ezt a kis vidrát, és végre a kezünkben tarthassuk. És hogy mindezt az élményt megoszthatom N-nel, hogy közösen, ketten szülőkké válunk, ez... na ez még megfoghatatlanabb érzés.

Egyébként N még a múlt héten kifestette a hálót. Gangeszi kavics színt választottunk, ami a látszattal ellentétben felfestve nem rózsaszín, sokkal inkább egy teljesen természetes, natúr árnyalat. Az előszobában jelenleg is élénk szín virul (azt hiszem kurkuma), így itt maradtunk az erősebbnél, csak sárgább változatban, így lett a választottunk a szintén Dulux 'Aranyfüst'.

AZ gangeszi kavics -ja és lemosható, mert ki tudja mit fognak átélni a falak,
miután Almamag már járóképes lesz :)

Aranyfüst -az előszoba üde színfoltja --LESZ, mert ezt még nem kezdtük el

0 csiripelés: