2016. június 17., péntek

| | |
Azt hiszem, tegnap felkapott a forgószél, és mostanáig sem tett le sehol, hát így jártam, lábam sem éri a földet, de azért tetszik is meg nem is, van benne némi magányosság, mint amikor rózsabokorba esik az ember, egyszerre kell kacagnod és sírnod, mert hát az illatfelhő mégiscsak kárpótol talán a karcolt sebeken.

Jó lenne egy kellemes meglepetést kapni, egy váratlan találkozás valaki kedvessel, egy nem várt, és hosszan tartó ölelés, igen, ez határozottan jól esne ma nekem.

0 csiripelés: