Emlékezni fogunk rád. Nem úgy, ahogy az elmúlt 2 évben láttunk. Hanem úgy, amikor dobos tortát sütöttünk, vagy mikor az isteni grízes mézesedet majszoltuk közösen. Mikor rólad beszélgettünk.

Nem fényezem magam; túlságosan is kevésszer találkoztunk. Kevesebbszer, mint kellett, mint lehetett volna. De talán egy dolog vigasztal: hogy most már szabad vagy.