Namármost. A káéshá "csodálatos" épületének előcsarnokában áll egy szobor, aminek a láttán minden dolgos nap minimum kétszer tör rám a nevetőgörcs. Képzeljetek el két bronzból készült, egyiptomi szfinx és fáraó keverékének látszó alakot. Nem más, mint a formatervezésbe kódolt történelmi pátosz maga! A futurizmus keveredése az ókort idézővel, óh, mily csodás oximoron, menten elalélok!
Na jó de mit ábrázol? -gondoltam elsőre. Elhaladva e pompás műremek mellett az jut eszembe, hogy másnak is látnia kell azt a koncepciót, amit én, nem lehet, hogy csak az én fejemben állna ezen képpé össze a két nyurga fémréteg.. Míg egyikük részint előrehajol és mintegy szégyenkezve inkább maga elé néz, addig a másik minden további szemérmet nélkülözve, mintegy magától értetődő természetességgel teszi őt magáévá hátulról, miközben perverz merészséggel bámul a csarnokban elhaladó árnyékokra. És mindezt egy banki épület fő látványosságaként... éljen a modern művészet! ...
Habár teljes képet nem találtam róla, azért a cinkos hátsó alak látszódik némelyest..de még így is, hogy hiányos a kép, láthatjátok, hogy a galléros fáraó-alak terpesze között egy lábujjhegyen álló, feszülő vádlival támaszkodó láb húzódik (aminek értelemszerű folytatása egy fenék, "pont ideális" magasságban) ...
vélemény??
Ha szereted…
3 hete
0 csiripelés:
Megjegyzés küldése