~

A változás jegyében végre nekiugrottam a ruhásszekrényemnek, mert durva, hogy mi van odabent!
Persze leginkább rám fér a belső nagytakarítás, tegnap délután megint nekem rontott a valóság dübörgő szorongása, amit ez esetben pusztán a ruhás kosár váltott ki. Nem tudom másokkal szokott-e hasonló lenni, én ilyenkor teljesen bepánikolok, miszerint ez tényleg valójában történik, én tényleg élek, lélegzem, a tetteimnek következménye van, és egyszer meghalok, ahogy Chili is, Bence is, én ezt nem tudom elfogadni, nem akarom, ki akarok szállni, miért történik ez velem??
Az ágyon összegubózva és bőgve B. azt sem tudta, mit csináljon, hogy kikerüljek ebből az állapotból, pláne mivel nem jött ki hang a számon és el sem tudtam neki mondani, mennyire fáj az Élet.

Hát...nem lehet valami könnyű velem élni.