~

A változás jegyében végre nekiugrottam a ruhásszekrényemnek, mert durva, hogy mi van odabent!
Persze leginkább rám fér a belső nagytakarítás, tegnap délután megint nekem rontott a valóság dübörgő szorongása, amit ez esetben pusztán a ruhás kosár váltott ki. Nem tudom másokkal szokott-e hasonló lenni, én ilyenkor teljesen bepánikolok, miszerint ez tényleg valójában történik, én tényleg élek, lélegzem, a tetteimnek következménye van, és egyszer meghalok, ahogy Chili is, Bence is, én ezt nem tudom elfogadni, nem akarom, ki akarok szállni, miért történik ez velem??
Az ágyon összegubózva és bőgve B. azt sem tudta, mit csináljon, hogy kikerüljek ebből az állapotból, pláne mivel nem jött ki hang a számon és el sem tudtam neki mondani, mennyire fáj az Élet.

Hát...nem lehet valami könnyű velem élni.

Fejbenjáró bűn

avagy eredeti címén Ruby Sparks annak a filmnek a címe, amit már régóta terveztem, de csak tegnap jutottam el odáig, hogy meg is nézzem -azaz nézzünk B-vel.
Nem tudom egyáltalán olvassa-e még valaki a blogot, minthogy eléggé rendszertelenül írtam mostanában, de annak aki mégis, üzenem, hogy feltétlen töltse le és nézze meg a Család kicsi kincse (Little miss Sunshine) rendezőjének e tavalyi alkotását. Szeretni való, vicces, és abszurd. Én imádtam!

A történet egy író srácról szól, aki beleszeret regényének főhősébe, történetesképp Ruby Sparks-ba. Ahogy egyre több lapot ír tele a lánnyal, úgy lesz egyre inkább a rabja, míg egy reggel Ruby teljes életnagyságban ott áll a nappaliban, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

A kérdés csupán az, vajon etikus-e, ha Calvin (a főszereplő fiú) tovább ír a lányról, így befolyásolva őt döntéseiben, érzelmeiben, kötődésében....szabadságában?

Könnyed kikapcsolódás sok nevetéssel, igazi popcorn film!

mai menü, bár ez nem gasztroblog

Emlékszem, hogy kb 3 évvel ezelőtt mindenem volt a sütőzacskó. Olyan pofon egyszerű, hogy 1) nem lehet elrontani 2) isssteni finom 3) mindenfélét bele lehet tenni, és attól csak mégfinomabb lesz.
Egy aranyszabály van: csirkemellet nem szabad benne készíteni, mert túlságosan is kiszárad. Viszont combot, azt minden mennyiségben.

Szóval a mai ebéd sok sok krumpli, (tv) paprika, és csirkecombok. Mindezt gazdagon megszórva majorannával, mert az B. kedvenc fűszere. Ja, és a legfontosabb!! Fokhagyma minden mennyiségben! Még a csirke bőre alá is tömködtem belőle, hogy jól átvegye az aromát. Nem utolsó sorban imádom, mikor a lakást beteríti a sülő fokhagyma illata! Kb 1 -1 1,5 óra kell neki, míg kész van, és nem kell mellette állni, forgatgatni, ügyelni, elég néha-néha rápillantgatni vagy megszúrkálni még pár helyen tűvel a zacsit a szellőzés végett.

Szóval ha nincs kedvetek pepecselni, egyszerűen szeretnétek finomat és gyorsat, akkor én a sütőzacsit javaslom! ;)

ír

Szóóval. Tegnap voltam ezen az állásinterjú(nak hitt beszélgetésen). Egy lakberendezési online magazinhoz kell írásokat publikálni. Három próbacikket kellett előzetesen leadnom enteriőr, építészet és design témában. Ezek után hívtak be tegnapra. Gondolhattam volna, hogy ha ilyen beállítódottságú a dolog, akkor a tipikus "légy egyedi" divatguruk ülnek az ottani székekben. Szóval nem kellett volna képzeletben leesnie az államnak, mikor az engem fogadó lány lábán megláttam a nem kicsit feltűnő, pink színű, kordbársony anyagból készült, és természetesen magassarkú szandált...

Azzal kezdte, hogy megkérdezte, mióta foglalkozom és hol illetve milyen formában képeztem magam ezekkel a témákkal (lakberendezés, fent említettek). Mosolyogva felvilágosítottam, hogy utoljára a középiskolában tanultam bárminemű művészeti irányzatokról, azóta kíváncsiság alapon kutakodom, illetve ásom bele magam abba, ami érdekel.

Szóval az lett a vége, hogy mivel ez egy most induló magazin, egyelőre fizetni azt nem tudnak (miért is gondoltam másképp), de tulajdonképpen nagyon jól járnék vele, ha együtt dolgoznánk, hiszen ők be tudnának vinni (rajtam kívül még 2 lányt, akit egyelőre keresnek) a különböző megnyitókra és flinces-flancos estekre, street-art központú eseményekre.

Abban maradtunk, hogy vasárnapig adjak le megint két cikket, amiket az előzőekkel egyetemben feltesz a honlapra.
Vonz is valamennyire, meg a hátam közepére is kívánom a dolgot. Kb olyan messze állok a divat központú rendezvények világától, mint ide a Niagara-vízesés.. De legalább írhatok. Szóval úgy döntöttem, hogy kipróbálom, max ha tényleg lenyúlnék a torkomon tőle, akkor elegánsan távozom.

És persze mindeközben továbbra is aktív állás után fürkésző lettem..

Ma megint megyek egy állásinterjúra, kérlek szurkoljatok! Csak annyit merek mondani, hogy ez már elvileg a végső forduló, az első két szűrőn átmentem. Icit félek, mert olyan világ ez, ahol magassarkúban, de legalábbis NŐként szoktak öltözni, figyelik a kiegészítőidet, ésatöbbi.
Úgyhogy megyek és mindjárt bele is vetem magam a házi konty-készítés rejtelmeibe, és mivel nincs konty-fánkom vagy minek hívják, egy zokni segítségével csinálok magamnak áhított-frizurát. Már most vicces.. Nem igazán szoktam ilyesmikkel foglalkozni, pláne mivel roppant türelmetlen vagyok a hajkészítéshez.

Na de megyek is, a végtelenbe, és tovább!!

Debussy és a google

Jeeeeeeeeeej, csak be kellett pipálnom valami "Blogger Draft használata" ikont, és végre megint tudok írni! Szóval a hosszú rádiócsend íme végre megtört!

Google-lel indítani a napot sokszor okoz kellemes meglepetést, ma is érdemes volt bekapcsolni a gépet. Debussy-t szeretem, pláne a Clair de Lune-t, amit a Google említett felületén is hallható ma. Számomra hajnalban ablakon kinézős története van ennek a dalnak, a kertben zöld fű, almafák, legelésző birkák, és az ébredő kisállatok felfedező körútja jelenik meg, kedves jelenetekkel, mint például hogy örül a kiserég a váratlanul talált friss kiflidarabkának.

Mai vidító kép. Bájos mesevilág :)

Klikk a nagyításért

Na ez a tetkó nagyon nagyon!

Kutya meleg

A korosodás jele lehet, hogy minden olyan videón, amiben állatok szerepelnek fő témaként, elbőgöm magam. Semmi túlzás nincs ebben, legyen a téma vidám vagy szomorú, elerednek a könnyeim.

A nagy meleg miatt minden nap járunk le a Dunához Chillel, aki nem csak hogy élvezi a strandolást, de ha többen is úsznak a labdáért, ő olyan műugrásokat és olyan gyors lábtechnikát vet be, mintha legalábbis az élete múlna azon, hogy ő szerezze meg a vízbe dobott zsákmányt. Nagyon vicces látvány, megpróbálom majd lefotózni legközelebb, eddig nem nagyon sikerült még elkapnom a megfelelő pillanatot.

háromból kettőnél labda

buli van a gáton

U.i.: Ma nagyon szurkoljatok nekem d.u. 2 és 4 között, mert állásinterjúra megyek. A nyárban csak az a rossz, hogy a meleg miatt az elegáns megjelenés és a dög meleg eléggé összeférhetetlen fogalmak.

Álmomban Londonban voltam, és az ablakból láttam a saját elrablásomat. Később próbáltam rávenni másokat, hogy együtt mentsünk meg engem, mert bajba kerültem... Aztán megjelent egy nő, akit mindenki csak "Anyá"nak hívott, újságcikkeket lobogtatott a kezében, és azt magyarázta az egyik srácnak, hogy mindenképpen meg kell mentenie, mert a közös gyerekünk (!!) a jövő megmentője lesz, így ha nem születik meg, a Föld el fog pusztulni... (Micsoda pasizós szöveg lett volna ez annak idején --pláne ha csak egyéjszakás kalandokra vágytam volna :) )

Hétfőre behívtak állásinterjúra, blogger pozícióra jelentkeztem. Kíváncsi vagyok!