Mondhatni "fincsi" egy érzés, hogy a negyedik, eleddig félig kibújt bölcsességfogam már harmadik napja nyújtózkodik a helyén, és teljes egészében szeretne elhelyezkedni az alsó fogsoromban. Igaz, hogy erről az én véleményemet meg sem kérdezte (nyilván, mert engedélyt azt nem kapott volna, sőt!), de azért az ezzel járó folyamatos, szűnni nem akaró kellemetlen fájás azért már mégiscsak sok (pláne, hogy egyidejűleg jött a "pirossal jelzett" napokkal, ezazzz, kínozz még, mazo vagyok bébi, ne kímélj. Ne akarj már egészen kibújni, jó voltál félig kinőve is, már így is rohadt bölcs vagyok (már ha a bölcsességfogak számát tekintjük mérvadónak), szóval abbahagyhatná az izgést-mozgást-zizegést.
0 csiripelés:
Megjegyzés küldése