Ám legyen.. tartozom egy vallomással. Ki gondolná, hogy 5 év telt el, hogy egy teljes mértékben irreleváns dallam életre kelt a fejemben? Az ébredő város ködbe burkolt látványára eszembe jut egy cilinderes, fekete alak, aki a redőny falra vetült árnyai között matat olykor, cigaretta után kutatva. Ránéz mellényzsebéből előhúzott, láncos órájára, majd halk pukkanás kíséretében füstté válik.

"Rájöttem, hogy ha valaki szomorú, a napfénynek irracionális, jobb kedvre derítő hatása van. Sejtelmem sincs, miért. Talán csak erőt akar önteni belénk, hogy ismét túléljük a magányos, reményvesztett éjszakát."
(Karen Marie Moning)

És az alkohol voltaképpen szintetikus napfény -csak ez lehet a magyarázata, hogy miért alkalmazzák olyan sokan az északi népek közül.

Kiskoromban sokszor sétáltam a házunkkal szemben lévő parkban, és amíg még nem jöttem rá, hogy a tavasztündér levelét voltaképpen a nővérem írta, gondolatban beszélgettem a cseresznyefával. Úgy gondoltam, az tényleg megfelelő hely egy évszaktündér számára, mivel olyan szép virágokat hozott tavasszal. Hogy miért jut ez most eszembe? Talán azért, mert szerintem néha elfelejtjük hogy mennyire de mennyire többnek láttuk a világot, mikor még fizikailag más szögből láttunk mindent..

U.i.: Reggel bekapcsolva a rádiót az első szám HS7-től az Éjszaka volt. Végre nem a konyhában!

A szavaknak nagy hibájuk, hogy mindenki mást ért alattuk.Először egyeztetni kell őket, mint a különféle órákat."                  /Szepes Mária/

A régi blogban sok érdekes dolgot találok mindig, és leginkább azt nem értem, hová tűnt az az énem, aki ilyen elemző mélyre-hatolással tudta magát a dolgok mögé képzelt világba ásni magár.Ez azért így elég furán hangzik, hisz voltaképpen magamról, de mégis mintha valaki másról beszélnék. Ő és én, a régi és a megváltozott. Hát tényleg ennyi mindenről nevel le a társadalom? Megyek és visszaszerzem! :)

Úgy tartják, ha egy békát betesznek egy fazék vízbe, és lassú lángon begyújtanak alá, nem ugrik ki belőle és lassan megfől... egy kád forró vízben áztatva magam ezen töprengtem, miközben újabb és újabb adagot engedtem a már így is gőzölgő vízbe...Kizárt, hogy nem veszi észre, és ugrik ki sikítva, hogy "JÍííííííííj ez forró"! És a másik: kinek jut eszébe ilyen szemétségre? Sosem ettem még békacombot (nem is fogok!), és őszintén remélem, hogy nem így készítik el...

Kihagyhatatlanul szép őszi időnk van. Erőt vettem a göthösségemen, és lementünk a rég nem látott kutyás brancshoz a Duna partra. Boldog vénasszonyok nyarát mindenkinek! :) (ma rájöttem, hogy mostantól a 26-30 -asok csoportjába tartozom, ha anonim tesztet kell kitölteni... ez eléggé betette a kaput :) )

nyit

És akkor, hirtelen, mint amikor a nyári zápor megindul, leesett a súly a vállamról. Csettintésre, varázsütésre történt, ahogy kidugul a füled az egész napos strandolás után. Kipukkadt valami buborék, és esküszöm, a színek is élénkebbek lettek! Érzem a szelet, a szabadságot, a hangokat, a buszmegállóban csettintgető ujjak ritmikáját. Valami történt! A vállam sincs folyton feszülten felhúzva, könnyebb lettem, de mitől? Megmagyarázni sem tudnám így hirtelen.

Érzem, hogy a régi búra vissza-vissza próbál kúszni rám, de többé nem hagyom, nem hagyom már! Élvezem a tiszta, friss levegőt, mi történt?

Oké, ez nagyon gáz, október eleje van, és a tévé KARÁCSONYI műsorokat játszik... hát megőrültek ezek???