A hétvége meghozta a várva várt "tavasz-már-már-nyár" életérzést, annak minden pozitív hozamával, mint például a konstans jókedvvel. És végre lehet kirándulni!! Ez a hétvége némileg más is volt, mint a többi, mert most ünnepeltük az egyéves fordulónkat, de ezt talán már mondtam.

Szóval bepattantunk a Bubiba, hátul a két blökkel, és kiruccantunk Tatára, az Öreg-tóhoz. Életemben talán ha háromszor jártam itt, de már elsőre a szívembe zártam ezt a kis kincsesládát, és nem csak azért, mert a tóban fürödhetnek a kutyák és erről viszonylag kevesen tudnak, hanem mert a történelmi jelentősége is nagy, ami még ma is körüllengi a helyet. Talán egy picit sokan voltak a vár környékén, itt feltorlódtak a gyalogosok-babakocsisok-bringások, de amúgy az erdős-árnyas részeken egészen elviselhető volt, és még Hegyesfül is rohangálhatott szabadon.

Úgy nagyjából 12 km a tó körül tett teljes séta, és a végére édes kis Taitám már kb csak vonszolta magát, így sűrűbben iktattunk be pihenőket. Meg kell szoknunk, hogy nem bír már annyit, de azt gondolom, hogy ezzel most könnyebb is azonosulnom, mert én is alaposan elfáradtam, így nekem is jól jöttek az extra pihenők. Furcsa érzés, hogy a hasam fáradt el a végén, olyan kb, mint mikor elzsibbad a talpad a sok járástól, csak ez az érzés a hasadat járja át.

Ez a 15. hét, vagyis mindjárt 4 hónapos várandós vagyok :) Lassan nem tudom majd takargatni, bizonyos felsőkben már eléggé egyértelmű a dolog (úgyhogy a munkahelyen inkább lezser, fekete felsőket hordok).

Szombaton "Egy falat Kína" séta, már alig várom!!! Utána ismerős ünneplése (majd limonádét iszom), és jó lenne még Szilvásváradot is megjárni, ha addigra elkészül a kocsi, de ezt majd még meglátjuk. Mindenesetre ha olyan gyönyörű lesz az idő, mint most volt, akkor vétek a négy fal közt ülni, és magunkat ismerve úgyis kitalálunk majd valamit.

Tata, Öreg-tó, szágulozdás, dobdelújra, Szerelem, éttermezés

elkél már a kismama nadrág..