Mostanában nem igazán írok, de ennek azért több oka is van, főképp érzelmi, de ezt most nem kezdeném el mélyre merülve cincálni. Inkább csak az van, hogy számomra továbbra is nehéz körülhatárolni úgy önmagában az "Élet" fogalmát, vele együtt a hétköznapok megoldandó feladataival, nehézségeivel, megszokott dolgaival..
Igen, ez a megszokás az én nagy bajom, éspedig hogy mégis ki találta ki?

Mert tudod mit, én nem tudom igazán értékelni az ágyban lustálkodásokat vagy a délutáni fetrengéseket, persze, néha jól jön, de úgy igazán inkább arra vágyom, hogy izgalmas kalandokban legyen részem, csak éppenséggel mostanában nem nagyon van erre mód meg alkalom. Érzem, hogy az kell, hogy most én menjek, én szerezzek új élményeket, mert megint beszorítottam magam a négy fal közé, és persze, a kutyákkal sétálok én, de hát annyi érvet fel tudnék sorolni még, hogy ez miért nem elég, csak hát annak meg éppenséggel haszna nem sok van, mármint a szavaknak, nem igaz?