A(ha)

Egész nap fáj a fejem, a halántéknál hasogat, mintha valami egy repedést akarna csiholni, hogy bejusson végre, belülre, a makacs gondolatok közé. Hétfőn szabi, édes pihenés, ha az idő engedi, kirándulás. Épp mihelyt megtalálom a lelki békét, gyorsan találok valamit, ami felborítja. "Im feeling in my bones (.....) welcome to the new age"

Szóval ma megyek operába. Én még sosemnem voltam, és ez is egy ilyen opera light lesz, mert nem tömény ária az egész, hanem rengeteg átkötő rész van, amit a süllyesztett színpadról játszik csak a zenekar, ezzel oldva azt a tényt, hogy a 3 órás előadás bizony egyfelvonásos.
 Meglátjuk. Elég nagy ellentét, de utána beterveztem a Trónok harca évadindítóját, na majd meglátjuk, hogy mennyire lesz hozzá olyan a hangulat.

Hegyesfüllel vasárnap sikeres ü3 vizsgát tettünk. 93 ponttal a miénk lett a legjobb, ami nem dicsekedés, de azért örülök a ténynek, nem vitatom.
Nehezített körülmények voltak, mert egy előttem vizsgázó az akadály ugratáskor kiejtett pár sült máj darabkát a kezéből a földre, amit felszedett ugyan, de attól még a szag ott maradt, és bizony minden következő kutyát kicsit eltérített az éppen aktuális feladattól.


Kaptam utána építő jellegű kritikát is, miszerint örülnek, hogy Taita megtanított arra, hogy Chilivel is legyek lazább, és az elvárásaim ne az egekben legyenek. Hogy tudok dícsérni, és attól sem feszülök be, ha valamit elront a kutya. Chili nem is tudja, mennyi mindent köszönhet Taitának :)

Jó lenne néha fültövön csípni magam és felemelni, egészen csak addig, amíg lábujjhegyen nem állva adnék meg mindent és bármit azért, hogy ismét a földre érkezzen a talpam. Van itt ez a jel, és most aztán igazán kiderül, hogy létezik-e az, amit a megfoghatatlannak tulajdonítok, hogy tényleg üzenhet-e a másvilág, bizonyított dolog lesz, ténnyé válik, ha ez most igazán így van, ahogy sejtem, hogy történhet.

 Lassan haladok, jelenleg hetet előre és hatot hátra, voltaképp arra megyek, amerre szeretném, csak teszek egy felesleges kört is mindeközben, te nem látod, de én igen, hát így szép ez a májusi napsütés, hjah igen, lólépésben haladok, mint a sakkban, és hát igen, mindig a huszár volt a kedvenc bábum a királynő után, ezt most csak azért mondom, mert már nekem is van egy sajátom.

Bevallom, hogy azért olykor, csendes órák múló perceiben Coldplayt hallgatok, és a neonhalak reizgnáltan verik vissza a kék fényben úszó nappali fényeit. Igen, még mindig csak ketten vannak, mert félek még erre is elkötelezni magam, hát majd csak rászánom magam egyszer, addig meg felmutatom az előre írt kártyákat a kifogásokkal, ha kérdeznétek az okát.

"én mellettem a taktika nagy hiba"

Legújabb kitalált beszólásom: "még egy tarisznyaráknak is több van a puttonyában nálad" szerintem hat :)

aaw

Boldog Szülinapot, Föld!

Valamiért Róma után vágyakozom egy ideje, még most kéne menni, hamarost', amikor még nincsenek telítve az utcák, mint nálunk a Váci a turistákkal.

Legszívesebben most azonnal bepakolnék a kis piros hátizsákomba, vizet a kutyáknak és nekem, elemózsia, néhány fontos kellék és pénztárca. Na, és irány, uccu a természet, kirándulni tópartra, hegyekbe, rétre kifeküdni, nézni a felhőket, ahogy átvonulnak felettem, és azt kívánni, bár örökké tartana a pillanat, ahogy a pórusaidat csiklandozza a napsugár.

 Olyan érzésem van idebent, mint amikor egy kiscsikó rohangál, miközben hátrafelé kirúg boldog gondtalanságban, s olyannyira belejön, hogy közben rázza a fejét is.

Vajon a medvék gondolják-e, hogy bezzeg a régi szép időkben több szarvas volt, vagy a gazellák, hogy sej, régen még zöldebbek voltak a legelők?

Amikor harmadszor gurul végig a libabőr az ujjaid begyétől egészen a válladig, amikor mohó szomjúsággal várod a következő megszólaló hangjegyet, amikor minden múltbéli döntésed fonala összefut abban az egyetlen pillanatban, ahol üstdobok végszójává peregnek, és a karmester pálcája a záróakkord előtt megáll a levegőben... az a boldogság.

Na, szóval jövőhét vasárnap ü3, csütörtökönként Vámosi-Nagy Nóra féle treibballra járunk, szombat reggelente meg én tartok, hétvégente 3-tól pedig saját csoportot viszek. Zajlik az élet. Azért recegek picit az ü3 miatt, a kézjelekbe mindig belecsal egy pár centit ez a kisMajom, a bólyánál meg azt csinálja, hogy gyönyörűen kimegy, megkerüli és megáll mellette, hiába mondom már a kerülés közben, hogy "fek-szikkkkk", mert csak áll és néz rám, hogy "mi? Mit mondtál?" :)


 Amúgy meg Taitának is ünnepeljük majd a szülinapját, most áprilisban lesz 12 éves. Lesz neki egy szolid partija, a kutyák egyébként is értik az ajándékot, a lényegét, hogy miattuk, nekik van.