Robokutyi

Igazából olykor igen muris dolog, hogy a kutyák mindig éhesek. Legalábbis a hozzánk tartozó vahúrok mind ezzel a tulajdonsággal voltak megállva, és mindegy, hogy aznap hány adag teli töltött tálon van túl, ugyanúgy ül melletted nyálcsorgatva, mikor eszel, persze tekintetét azonnal elkapva rólad, ha netán ránéznél, hogy tényleg bámul-e.

Igaz, hogy B-ben felment a pumpa, de én csak nevetni tudtam, hogy lehet ennyire csíntalan kutya ez a Paprikafej. Tegnap hazaérvén ugyanis felfedeztük, hogy ez a kis hülyegyerek (mármint a kutya, és nem Bé) megette a kiló(!) friss kenyeret, amit aznap vettünk. Rejtély, hogy fért belé ennyi, mikor indulás előtt kapott egy nagy tál kaját, és az is örökre kérdés marad, hogyan érte el olyan magasan, ahová tettük. :)

Amúgy ő most békésen hortyongat mellettem, és örül, hogy ma egész nap itt vagyok neki, ugyanis csütörtök óta nem tudok kikecmeregni abból a vírusos nyavalyából, aminek hála nem marad bennem semmilyen étel 10 percnél tovább..

Mindenkinek szép és betegségtől mentes hetet kívánunk!